Arról szól a multik dala
Vegyél sok szart, nem lesz para
Nézd a tévét, nem lesz bajod
A juttatást is ingyen kapod
Arról szól a munkás dala
Vegyél sok szart, nem lesz para
Nézd a tévét, nem lesz bajod
A juttatást is ingyen kapod
Végre elkészült :) Köszönöm szépen a segítséget az előadóknak!
Elbeszélés vokál: Vidos Panni
Fanni vokál: Mayer Júlia
Élnitudó deszkás RAP és fohászkodó élninemtudó: Mc. PitchShift (MBA)
Szöveg alább...
Végre négy év után hallgatható formába lett öntve a Bázis című album, ígyhát kikerült az oldalra is. Ez a lemez a 2005/2006-os bázisos időszakot próbálja feldolgozni, annak elejétől egészen a végéig.
Életem kenyerének negyedét eszem
Se csajom, se sikerem, se józan eszem
Visszagondolva nem minden volt jó élmény
De jó lehetett, mint jó lett a végén
Ha volt egyáltalán vége az egésznek
A múlt ablakán még sokszor benézek
A legszebb emlékem mi megmaradt te voltál
Hozzám viszont legtöbbször egy szót se szóltál
Jól gondold meg, hol lépsz be a felsőoktatásba
Könnyen találhatod magad elsőként elásva
Elég egy rossz döntés s mikor beindul a hajtás
Minden nehéz lesz s nem gizdulsz majd, pajtás
Érthetetlen tárgyakból vésed a karó ZH-d
Kérleled a sorsot, hadd menjél azért át
De a sors nem kegyes, tárgyad mind egyes
Az egyetemi élet így nem túl kellemes
Mindig is szerettem volna egy boldog családban élni. Egy olyanban, amelyben az emberi értékek és egymás megbecsülése, szeretete mindenek felett áll, ahol biztonságban érezhetem magam, ahonnan elismerést, érdeklődést, foglalkozást kapok. Némely felsoroltakról valójában fogalmam sincs, milyen érzés lehet. El tudom képzelni, de a képzelet nem valóság. Minden reggel összeülünk reggelizni és megbeszéljük az előttünk álló napot. Nem adatott meg. Csak a TV-ből láttam. (Szöveg alább)
Ez a szám egy fiktív tizenöt éves fiúról (pitch shift +230 cent :D) akit fiatal kora óta az utca, az élet nevelt és egy húszéves egyetemistáról (én, MBA) szól. Sok hasonló előbbi gyerekkel találkozunk manapság, elég kimenni valamely forgalmasabb térre, vagy bemenni egy ismertebb kocsmába. A szám a maga felvágós, leginkább oltásokra kihegyezett stílusában próbálja kontrasztba állítani az élet nevelte fiatalt és a nála öt évvel idősebb, otthoni léttől begyöpösödött, gyerekes jellemű, számítógépfüggő húszévest, aki úgy gondolja, tapasztaltabb nála, holott korántsem. A végkifejlet egy verekedés lesz, ahol a húszéves ígéretéhez híven összepofozza a tizenötöst. Ajánlanám mindenkinek ezt a számot, aki kicsit is szereti a VDM-et, mint stílust és volt már olyan élménye, mikor úgy érezte, egy nála sokkal fiatalabb emberrel áll szemben, de jellemben mégis felette áll és még szemtelen is. (Szöveg alább)
Titkom ne firtasd,
felhasítod labdád!
Én is vágtam föl labdát...
Sírtam... Nincs benne semmi!
Pöttyösek a labdák, gurulnak messze
Két év vagy három, nem számít már ez se
Mindegy, hogy hét, nyolc, ölelget vagy hízeleg
A betűk száma mindegyiknél ugyanúgy tizenegy
"A sors felállítja számunkra tetteink színpadát. Egy oszlophoz kikötött tehén csak addig tud mozogni, ameddig a kötele engedi. Ha valaki egy gazdag családban születik, sokkal több lehetosége van és nagyobb szabadsággal rendelkezik, mint az, aki egy szegény családban születik meg..." - Sors vagy erőfeszítés - Krishna - 2006. június 03.
Egy gazdag családban minden lehetséges
Az álom valóságos, mintsem nevetséges
Nem hiányzik soha a betevő falat
Természetes napozni külföldi nap alatt
Az utcán mikor sétálok biztonságban vagyok
Mert mögöttem az apám, s rajta keresztül a nagyok
Nem kell sírnom ha elveszik a telefonom
Nem kell megfogadnom, hogy otthon el nem mondom